Hennel Ádám írása
Az elmúlt években sok-sok játékmagazin indította el tevékenységét az interneten, ám ezek nagy része mára már a süllyesztőbe került. Vajon mi lehet ennek az oka? Erre a kérdésre véleményem szerint csak összetett válasszal lehet felelni.
A 90-es évek második felétől a itthoni médiát is meghódították a számítógépes játékokkal foglalkozó médiumok. Ezekben az években alakultak meg hazánk jelenleg is vezető nyomtatott játékmagazinjai, melyek gyorsan magukkal szippantották a lelkes, játékra kiéhezett fiatalokat. Mivel évről-évre több és több alkotás jelent meg a piacon, ezért a vásárlók egyre inkább szükségét érezték annak, hogy úgynevezett számítógépes játékokkal foglalkozó szakújságokat olvassanak, ezekből tájékozódjanak arról, melyik projektre érdemes odafigyelni az elkövetkezendő időkben.
Az online játékmagazinok előretörése
Az átlagos játékost ezen újságok olvasása kielégítette, ám egyre több „hardcore gamer” tűnt fel a színen, akik egy-egy játékstílus iránt fokozottabb érdeklődést mutattak. Őket már nem elégítette ki a havonta megjelenő, százvalahány oldalas újság elolvasása, számukra a megoldást az interneten megjelenő, napi rendszerességgel frissített portálok jelentették. Ennek hatására azt látjuk, hogy az elmúlt 5-6 évben ugrásszerűen megnövekedett a különféle játék -és szabadidő-magazinok száma a világhálón. Ezeket a lapokat első körben két nagy halmazra bonthatjuk. Az egyik csoportba tehetjük azokat a portálokat, melyek kifejezetten egy-egy játékra, vagy játéksorozatra építettek, vagyis a szóban forgó alkotásról sokkal részletesebben, átfogóbban jelentettek meg tartalmakat, mint a másik csoportba sorolható professzionális játékmagazinok, melyek kivétel nélkül minden stílussal és kategóriával foglalkoztak – persze sokkal kisebb méretekben. A két halmazban lévő portálok között minden téren óriási különbség állt fenn. Az egyes halmazba tartozó lapok leginkább hobbimagazinoknak tekinthetők, hiszen már eleve az a tény, hogy a tulajdonos egy adott játékot kiemel az összes többi közül, és erről készít rajongói oldalt, erőteljesen szubjektív döntésnek könyvelhető el. Míg a második halmazba sorolt játékmagazinok minden témában, minden korosztály számára érdekes alkotásokat mutatnak be, és ezeket értékelik, kritizálják, pontozzák. Szakmailag és erőforrások tekintetében is óriási eltérések találhatók a két csoport között. A hobbimagazinokhoz elégséges 1-2 szerkesztő, míg a professzionális játékmagazinoknál nem ritkán 8-10 munkatárs is részt vehet a lap frissítésében, karbantartásában. Ebből következően a játékmagazinokhoz sokkal több pénz szükséges, éppen emiatt azt látjuk, hogy ezek a lapok az elmúlt években sokkal rövidebb idő alatt és nagyobb méretekben mentek tönkre, míg a hobbimagazinok ugyan lassan, de időről-időre képesek voltak fejlődni.
Az új portálok kudarcot szenvedtek
A legtöbbször felmerülő kérdés az az, hogy szükség volt-e ilyen sok játékmagazin megjelenésére? Bizonyos szempontból feltétlenül. Ha ugyanis azt szeretnénk, hogy a szabadidő-magazinok folyamatos fejlődésen és megújuláson menjenek keresztül, akkor ehhez megfelelő műhelyekre is szükség van, ahol a fiatal tehetségek minden nagyobb procedúra és elkötelezettség nélkül megmutathassák írói tehetségüket. Ezt azonban csak a kisebb, hobbi szinten működő oldalakon képesek megtenni, a nagy portálokhoz minden bizonnyal be sem jutnának, mivel még nincs meg a kellő tapasztalatuk. Manapság azonban ha körülnézünk a hazai piacon, alig-alig találunk új portálokat, továbbá a régebbi óriások közül több is bezárta az elmúlt egy-másfél évben a kapuját. Legtöbbször azt kérdezik tőlem az emberek, miért alakult ez így?
Mikor erre a kérdésre megpróbálok válaszolni, muszáj két részre osztanom az okokat. Most elsőként a természetes, piaci okokról beszélnék. Abban az időben, mikor én személy szerint kezdtem ezt a szakmát, 2004-2005 táján, akkor nagyon sok lelkes fiatal célul tűzte ki hogy valami újat, valami eltérőt, jobbat alkot a számítógépes médiában, és ennek hatására nagyon sok új játékportál nyílt meg. Ezek a lapok szinte kivétel nélkül nagyon nomád körülmények között jöttek létre, hiszen a készítőknek se tapasztalatuk, se tudásuk, valamint technikai eszközeik sem voltak, így képtelenek voltak versenyre szállni a komoly szerkesztőséggel és professzionális rendszerrel rendelkező nagyokkal. Ennek hatására előbb-utóbb minden lelkes újonc felismerte hogy pénz nélkül nem sok esélye lesz a terveit megvalósítani. Miért olyan fontos a pénz? Azért, mert egy weboldalnak az alapvető költségeken túl egyéb kiadásokkal is számolnia kell, mint például a szerkesztők javadalmaztatása, a portál fejlesztése, partnerkapcsolatok kiépítése stb. Ez mind-mind már az első évben súlyos százezreket, ha nem milliókat vesz ki a lap büdzséjéből. Mivel ezeket a hatalmas kiadásokat szinte kivétel nélkül egyik frissen nyílt lap sem bírta, ezért fokozatosan egytől-egyik megszűntek, vagy egybeolvadtak hasonló társaikkal. Ez tehát az első nagyon fontos ok, amiért manapság nem nyílnak olyan nagy számban új szabadidős portálok, hiszen az évek során mindenki aki ezen a területen mozgott, megértette és átlátta a viszonyokat.
Az erkölcsi felelősségről
Azonban van még egy ok, amiről szinte sehol sem beszélnek, pedig szerintem ez választ adhat arra is, hogy miért tart ott a hazai játékos média, ahol. Ez pedig az erkölcsi felelősség teljes figyelmen kívül hagyása. Nézzük kicsit távolabbról a helyzetet. Mi a legfontosabb feladata egy főszerkesztőnek? Az, hogy minőségi, az olvasók jobbítására, fejlődésére szolgáló tartalmakat szolgáltasson a lapján. Ez óriási felelősség, és véleményem szerint ezt nagyon kevesen látják a jelenlegi médiumoknál. Nekünk, hírcsinálóknak, véleményformálóknak sokkal több lehetőségünk van az olvasók megfelelő irányba terelésére, mint az átlagembereknek. Az embereket orientálni és nem dezorientálni kell, olyan tartalmakat kell szolgáltatni, melyek nem elvesznek, hanem hozzáadnak az olvasóhoz. Ezek a szabályok természetesen az informatikai, számítógépes médiára is vonatkoznak. Különösen nagy figyelemmel kell azokat a lapokat szerkeszteni, melyeket többnyire fiatalkorúak, tinédzserek olvasnak. Hiszen az ő személyiségük még most fejlődik, nagyon könnyen rossz irányba lehet őket sodorni.
Én azt látom, hogy a játékmagazinok többsége nem méri fel ezt a veszélyt kellő mértékben, nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy nem lehet válogatás nélkül minden szennyet megjelentetni a magazinokban. Ki kell jelenteni, hogy vannak olyan témák, vannak olyan tartalmak, amelyeket nem szabad a közösségeknek ajánlani, bemutatni. Ezek társadalmi normák, ugyanúgy, ahogy egy magára adó közéleti-politikai újság sem közöl le rasszista, antiszemita nézeteket, vagy egyéb szélsőséges tartalmakat, hasonlóképpen a fiatalokat megcélzó játékportáloknak sem lenne szabad olyan programokról ajánlókat készíteni, amik kifejezetten az erőszakra, durva cselekedetekre buzdítják a játékost. El kell választani a történelmi témákat feldolgozó alkotásokat azoktól, melyekben a háború, az erőszak nem oktatási céllal, megtörtént események feldolgozása miatt van jelen, hanem egyenesen célként, követendő példaként van bemutatva. Ebben a tekintetben én meggyőzhetetlen vagyok, és azt hiszem hogy többnyire ezért nem tartom vállalhatónak, hogy például egy újonnan alakuló játékportálba bármilyen módon beszálljak – még csendestársként sem. Éppen ezért teljes mértékben alaptalanok az ezzel kapcsolatban felröppent pletykák is. Úgy látom ugyanis, hogy nem lehet ezen normák figyelembevételével versenyképes lapot készíteni, mivel az elmúlt években igencsak eltorzultak a lapvezetési elvek.
Véleményem szerint csak akkor következne be radikális változás ezen a téren, ha a vezető portálok között létrejönne egy erkölcsi megegyezés, ami tartalmazná a játékmagazinok alapvető feladatát, célkitűzéseit, és azokat az értékeket, amikkel feltétlenül tisztában kell lenni ahhoz hogy minőségi tartalmak készüljenek. Olyan tartalmak, olyan játékprogramokról, amelyek nem mérgezik a fiatalságot, hanem ismereteik bővítésére szolgálnak, tanulmányaikhoz segítséget adnak, egészséges keretek között nyújtanak szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. A játékokkal foglalkozó portálok olvasói az én tapasztalatom szerint nagyon sok esetben nem képesek megálljt parancsolni saját maguknak, és előbb-utóbb játékfüggőkké válnak, magam is több tucat ilyen esetet láttam a GamePress idején.
Mutatni kell az utat
Mit mondjak? Nagyon nehéz ügy a lázadozó fiatalokat érett, felelősségteljes felnőttekké nevelni, de én személy szerint ezt szorgalmazom, illetve a hamarosan induló Trendmagazin is erre tesz kísérletet. Fontos megérteni, hogy én nem a játékok ellen beszélek, hisz pontosan tudom, nagyon sok olyan alkotás jelenik meg a piacon, amelyik úgy nyújt valóságos kikapcsolódást, hogy közben fejleszti, tanítja a játékost. Azonban nem szabad hagyni hogy ezek az ártatlan programok összekeveredjenek az agressziót, indulatokat tápláló, teljességgel haszontalan társaikkal.
Meg kell értetni az ifjúsággal, hogy számos fontosabb tevékenység létezik a billentyűzet püfölésénél, olyan dolgok, amelyekkel ténylegesen megvalósíthatják önmagukat, és felkészülten léphetnek be a nagybetűs életbe.
Barátaim, nekünk erre kell felhívnunk a figyelmüket, ehhez kell megfelelő támpontokat adjunk!
2010.03.21. 16:41
415